Papilláris elváltozás epehólyag

Az epehólyag és az epeutak papilláris elváltozás epehólyag Dr. Lonovics János Anatómiai és kórélettani háttér Az epeutak az intrahepaticus epeutakat képező epecanaliculusokból, a terminalis epeductulusokból, az intralobularis és az interlobularis epeutakból szedődnek össze, az utóbbiak a jobb és bal ductus hepaticuson keresztül torkollnak az extrahepaticus epeutakba. A közös ductus hepaticus az epehólyag ductus cysticusával egyesülve képezi a közös epevezetéket ductus choledochusamely a pancreasvezetékkel együtt a Vater-papillán keresztül nyílik a duodenumba.

Az epehólyag, amelynek feladata a naponta kiválasztott mintegy ml májepe koncentrálása és duodenumba juttatása kb. A májlebenykék által elválasztott epe összetett folyadék, amelynek fő alkotórészei a víz, az elektrolitok, az epesavak, a koleszterin, a lecitin és egyéb foszfolipidek, valamint a bilirubin.

A májsejtek által termelt epealkotórészek közül az epesavak, a HCO3—, a bilirubin, a foszfolipidek és a koleszterin aktív szállítással, míg a víz és az elektrolitok passzív diffúzióval kerülnek az epecanaliculusokba. A májsejtek által papilláris elváltozás epehólyag epét májepének vagy canalicularis epének nevezzük.

A döntően a hemoglobinlebontásból származó bilirubint indirekt, zsíroldékony a májsejtek glukuronsavval történő konjugálást követően választják ki az epébe direkt, vízoldékony bilirubin. Az epével a bélbe jutó bilirubint bakteriális enzimek dekonjugálják, majd urobilinogénné alakul át, amelynek kb. Az epesavak szintézise a májsejtekben történik. Az epesavszállítás összetett folyamat. Az epesav-szekrécióban számos ATP-függő canalicularis szállító rendszer export pumpa vesz részt.

A nátriumban és a nemi szemölcsök fórumának eltávolítása gazdag epeszekréció szekretin-mediált ciklikus AMP függő mechanizmus révén valósul meg.

Az epehólyag rák diagnózisa és kezelése - túlélés - Myoma

Ezen szállítófehérjék genetikus mutációja játszik szerepet az epeelválasztás zavaraival járó cholestaticus állapotok pl. Az epesavak elsődleges epesavak: kólsav és kenodezoxikólsav; másodlagos epesavak dezoxikólsav, litokólsav és urzodezoxikólsav detergens természetű molekulák, micellumokat képezve fontos a szerepük a koleszterin oldatban tartásában.

Szerepet játszanak továbbá a koleszterin biliaris kiválasztásában, a zsíroldékony vitaminok felszívódásában és a májepe flow serkentésében is. A papilláris elváltozás epehólyag epesav raktára kb 2—4 gramm, amelynek állandóságát gazdaságos mechanizmus, az ún. A bélbe jutó epesavak részben passzív, részben aktív szállítás révén visszaszívódnak, a portalis keringéssel a májba jutnak, ahol a májsejtek aktív szállítás révén felveszik azokat és rekonjugáció után az epeutakba kerülnek.

A széklettel elvesztett minimális epesav mennyiséget a májsejtek de novo szintézis révén biztosítják. Az epeutakból összeszedődő epe az Oddi-sphincter által biztosított nyomásváltozás következtében a ductus cysticuson keresztül az epehólyagba kerül, ahol kb.

Postprandialisan a felszabaduló kolecisztokinin CCK hatására az epehólyag összehúzódik, az Oddi-sphincter elernyed és a kialakult nyomásváltozás következtében az epe papilláris elváltozás epehólyag duodenumba jut. A CCK Oddi-sphincter relaxáló hatása mai tudásunk szerint közvetett módon, vasoactiv intestinalis polipeptid VIP és nitrogén-monoxid NO felszabadítás révén valósul meg.

Az epehólyagrák és tünetei

Az epehólyag megbetegedései Veleszületett eltérések Az epehólyag veleszületett rendellenességei közül az epehólyag agenesia, a csökevényes vagy a túlméretezett, a kettőzött, a bal oldali, vagy az intrahepaticus elhelyezkedésű epehólyag az ismertebbek. Ultrahangvizsgálattal gyakran fedezünk fel diverticulumokat. Az ún. Epekőbetegség Az epekövek a normális vagy kóros epe alkotórészeiből keletkezett kristályos szerkezetek, amelyeknek három formája ismeretes: koleszterinkövek tiszta és kevert koleszterinkövekfekete pigmentkövek és barna pigmentkövek.

Kóreredet A koleszterinkövek képződési helye az epehólyag. Koleszterinkő képződésére hajlamosító kockázati tényezők közül az idősebb életkor, a női nem, az elhízás, a zsíranyagcsere zavara, diabetes, terhesség, különböző gyógyszerek clofibrat, octreotid, ceftriaxon stb. Papilláris elváltozás epehólyag fekete pigmentkövek általában az epehólyagban képződnek, főleg idült haemolysisben, cirrhosisban és pancreatitisben szenvedő betegekben. A barna pigmentkövek fertőzött epeutakban és az epehólyagban egyaránt képződhetnek.

Az epehólyagban elhelyezkedő kövek esetén cholecystolithiasisról, az epeutakban található kövek esetén choledocholithiasisról beszélünk. A koleszterinkő képződésében három döntő tényező emelhető ki: a koleszterin-szuperszaturáció, a papilláris elváltozás epehólyag kőképződési hajlam és az epehólyag hypomotilitása. A koleszterin, amely gyakorlatilag vízben oldhatalan, az epesavakkal és foszfolipidekkel képzett egyszerű vagy vegyes micellumok formájában képes oldatban maradni.

Koleszterin-szuperszaturáció a koleszterinszekréció fokozódása, vagy az epesav-koncentráció csökkenése következtében jön létre. A szuperszaturált vagy lithogen epében a micellaris szerkezetből a koleszterin unilamellaris vagy multilamellaris vesiculumok formájában kiválik és egy proteinmag papilláris elváltozás epehólyag koleszterin monohidrát kristályokat képez, amelyek később alakulnak át szolid monohidrát kristályokká, további agglomerációt követően makroszkópos méretű epekövek jönnek létre.

A kalciumsóknak fontos szerepet tulajdonítanak a kőképződésben, ugyanis ezek képezik a fehérje-alkotórészekkel azt a magot, amelyek köré aggregálódnak a vesicularis koleszterinkristályok. A kőképződés folyamatát a kőképződést segítő és gátló tényezők közötti kölcsönhatás szabályozza. Az epehólyag bármely okból bekövetkező hypomotilitása hosszan tartó éhezés, teljes parenteralis táplálás, terhesség, oralis contraceptivumok, tartós octreotidkezelés, papilláris elváltozás epehólyag, VIPoma stb.

Az epekőképződést dinamikusan változó folyamatnak kell elképzelnünk, amelynek során a koleszterinkristályok hpv papillomatosis vakcina microlith, akár epehomok formájában kicsapódnak, majd újra feloldódnak és a már említett tényezők hatására valódi epekövekké alakulhatnak. A fekete pigmentkövek képződésében bilirubinkonjugátumok elsősorban monoglukuronidok fokozott szekréciója játszik szerepet, amely főleg haemolysis következtében jön létre.

Béta-glukuronidáz hatására a szuperszaturált bilirubinkonjugátumok dekonjugálódnak és a dekonjugált bilirubin monohidrát a kalciummal kristályokat képez. A barna pigmentkövek keletkezésében, az epepangáshoz társuló anaerob fertőzés játszik szerepet.

A bakteriális béta-glukuronidáz, foszfolipáz A és epesav hidroláz hatására dekonjugált bilirubin és epesavak, palmitin és sztearinsav képződik, amelyek kalciummal oldhatatlan komplexet képeznek. Klinikai tünetek Az epekőbetegség okozta panaszok az epekövek mozgása következtében fellépő elzáródás ductus cysticus vagy ductus choledochusilletve az ehhez társuló gyulladás következményei.

Az epekövesség legtípusosabb és leggyakoribb klinikai megjelenése az epekólika, amely akkor lép fel, amikor az epekő elmozdulása során vagy a ductus cysticusba, vagy a papilláris elváltozás epehólyag choledochusba szorul.

Az epekólikára kifejezett, az epigastriumból, vagy a jobb bordaív alól kiinduló, gyakran a hátba, a jobb scapula tájra, az interscapularis térbe, vagy a jobb vállba sugárzó égő fájdalom a jellemző.

A fájdalom szintje gyorsan emelkedik, kb. Az epekólikát hányinger, hányás, verejtékezés, choledocholithiasis esetén sárgaság kísérheti. Az epekólikát általában nagy mennyiségű, vagy zsírosabb étel fogyasztása váltja ki, gyakran azonban semmiféle kiváltó tényezőt nem tudunk felfedni.

Míg az epekólika az epekőbetegségre jellegzetes tünet, addig az egyéb, a betegek által gyakran az epekőbetegséggel kapcsolatba hozott nem specifikus, dyspepsiás panaszok, mint puffadás, korai teltségérzés, hányinger, gyomorégés, zsírintolerancia, flatulencia stb. Kórisme A cholecystolithiasis a típusos tünetek alapján vagy a rutinszerűen egyéb okból végzett hasi ultrahangvizsgálat során derül ki. A fizikális lelet szövődménymentes cholecystolithiasis esetén nem kóros, ritkán tapintható lehet a kővel telt epehólyag.

A laboratóriumi leletek epehólyagkövesség esetén nem kórosak, epekólikás roham során a szérum bilirubin- és GOT-szintje mérsékelten növekedett. A papilláris elváltozás epehólyag eljárások széles sorát — hasi ultrahangvizsgálat, hepatobiliaris szcintigráfia, natív májtáji felvétel, komputertomográfiás és mágneses magrezgés vizsgálat—alkalmazhatjuk az epekő kimutatására és helyének meghatározására. Az epekövességnek a kimutatása könnyű feladat, a nehézséget inkább annak az eldöntése okozza, hogy az aktuális tünetek valóban az epekőbetegséggel függenek-e össze, vagy attól függetlenek.

Kezelés Az mi a giardia belgyógyászati kezelése tüneti vagy oki terápiából áll.

A tüneti kezelés diétát jelent, vagy az epekólikás roham megszüntetésére irányul. A diéta zsírszegény étrend alkalmazásából áll, amelyet annak reményében ajánlunk, hogy kivédjük az olyan mértékű epehólyag-összehúzódást, amely az epekő elmozdulásához vezet. Az epekólikás roham megszüntetése általában csak parenteralisan adott görcsoldókkal — papaverinum-HCl, drotaverin-HCl és fájdalomcsillapítókkal — novaminophen, indomethacinum végbélkúp — lehetséges.

A fájdalom olyan erős is lehet, hogy sokszor kábító fájdalomcsillapítók adására kényszerülünk. Az epekőbetegség belgyógyászati módszerekkel történő oki kezelését az epekőoldás és epekőtörés jelentheti. A közvetett kőoldás módszere az epehólyagban képződött koleszterin és kevés kalciumot tartalmazó kevert koleszterinkövek oldására alkalmas, a klinikai gyakorlatban kenodezoxikólsav CDCA és urzodezoxikólsav UDCA tartós adásával kísérelhető meg.

Az epesavakkal történő kőoldás feltétele az átjárható ductus cysticus és a jól összehúzódó epehólyag, amelyről a kőoldás javallata előtt meg kell győződnünk.

Ezek az eljárások költségességük, hosszú időtartamuk, a mellékhatások jelentkezése és a gyakori kőrecidíva miatt és a kis műtéti megterhelést jelentő laparoszkópos cholecystectomia bevezetése következtében jelentősen visszaszorultak. A cholecystolithiasis, illetve szövődményeinek teljes megoldását a cholecystectomia jelenti, amelyet ma rutinszerűen laparoszkópos úton végeznek.

Ez nem jár hasmetszéssel, ennélfogva rövid kórházi tartózkodást igényel. Kezdetben inkább az elektív cholecystectomiát végezték ezzel a módszerrel, újabban azonban az akut cholecystitis, illetve annak szövődményeinek megoldására is elterjedt ez az eljárás.

• Gyógymód a belső paraziták ellen
• Papilláris elváltozás epehólyag - Az orvosi rendelőben
• Féregfertőzéseket okozhat

A kémiai cholecystitishez gyakran társul másodlagos bakteriális fertőzés leggyakrabban E. Klinikai tünetek és szövődmények A klinikai tünetek típusos esetben epekőrohammal kezdődnek, amelyre az a jellemző, hogy a fájdalom elhúzódik és maximuma az epigastriumból a jobb bordaív alá helyeződik át.

A panaszokat gyakran hányás és nem túl magas láz kíséri. Jellegzetes tünet a Murphy-jel, amelyre az a jellemző, hogy a beteg a jobb bordaív alatti tapintással kiváltott fájdalom hatására hirtelen megszakítja belégzését. A kifejezett sárgaság társuló choledocholithiasisra vagy Mirizzi-szindrómára utal. Az empyema cholecystae magas lázzal, hidegrázással, jelentős jobb bordaív alatti nyomásérzékenységgel és leukocytosissal jár.

Az empyemás epehólyag hajlamos az átfúródásra és Gram-negatív baktérium okozta sepsis papilláris elváltozás epehólyag lehet. A tünetekhez gyakran társulnak peritonealis izgalmi jelek, amelyek mögött fedett vagy papilláris elváltozás epehólyag hasűri átfúródás lehetőségére kell gondolnunk.

Gangrenosus cholecystitis akut cholecystitisben vagy empyemában az epehólyag feszülése miatt kialakuló ischaemia és necrosis következtében fejlődik. Legnagyobb veszélye az átfúródás. Az emphysematosus cholecystitis az akut cholecystitishez, vagy gangraenás cholecystitishez társuló gázképző anaerob Clostridium welchii vagy perfringensvagy aerob E. Epetáji röntgenfelvétel során az epehólyagban, vagy az epehólyagfalban elhelyezkedő gázgyülem alapján ismerhető fel.

Az epehólyag-átfúródás következményei az átfúródás formájától függnek: fedett átfúródás helyi peritonitist és tályogot okoz, a szabad átfúródás következtében diffúz peritonitis alakul ki.

Az elváltozások azonnali műtéti javallatot jelentenek. Papilláris elváltozás epehólyag epehólyaghoz tapadt üreges szervbe történő átfúródás esetén a nyomás csökkenése miatt az akut cholecystitis okozta feszülő fájdalom hirtelen csökken vagy megszűnik. Az elzáródás bárhol bekövetkezhet, leggyakoribb helye azonban az ileocoecalis billentyű.

A klinikai méregtelenítés hulda clark ilyenkor a mechanikus ileus tünetei uralják. Natív has átvilágítás igazolhatja az epekőileust, mivel a mechanikus ileusra utaló radiológiai jelek mellett levegő mutatható ki az epeutakban. Az akut acalculosus hpv etkisi nedir az epehólyag heveny gyulladását jelenti olyan esetekben, amelyekben epekövességet a háttérben kimutatni nem lehet.

Hajlamosító tényezők a tartós éhezés, immobilitás, súlyos hasi kórképekhez társuló hemodinamikai bizonytalanság. A kóreredetben pangás, epehomok, a koncentrált epesavak okozta kémiai gyulladás, ischaemia, endotoxin hatás egyaránt szerepet játszanak. Az epehólyag fertőződése Gram-negatív vagy anaerob baktériumokkal már többnyire másodlagos jelenség. A krónikus cholecystitis az esetek legnagyobb részében epekövességhez társul.

Az ismétlődő akut, vagy szubakut cholecystitis és a kő izgató hatására az epehólyag fala megvastagszik, összehúzódó képességét elveszti.

A belgyógyászat alapjai 1.

Az esetek több mint negyedében az epe baktériummal fertőzött és így gócként szerepelhet. Az idült cholecystitis tünetmentes is lehet és járhat aspecifikus dyspepsiás tünetekkel.

A gyulladás bármikor fellángolhat, heveny cholecystitis és szövődményei átfúródás is alakulhatnak ki.

Kórisme Az akut cholecystitis kórisme papilláris elváltozás epehólyag jellegzetes klinikai tünetek, a fizikális vizsgálat nyomásérzékenység, tapintható epehólyag, Murphy-jel, izomvédekezés stb. Kezelés Az akut cholecystitis kezelésében korábban a belgyógyászati kezelés volt az elsődleges, amely a beteg koplaltatásából, infúzió folyadék- és elektrolitpótlásantibiotikum papilláris elváltozás epehólyag esetekben monoterápia, pl.

Tekintettel arra, hogy az akut cholecystitis kialakulásával bármikor felléphetnek a szövődmények, egyre jobban terjed az akut cholecystitis műtéti papillómák, mint cauterizált gyógyszerek, az ún.

A cholecystitis gyógyításának alapvető módszere jelenleg a cholecystectomia. Az időben végzett ún. Műtéttechnikai szempontból ideális a műtétet a tünetek kialakulását követő 24—72 órán belül elvégezni. Empyema, gangrenosus vagy emphysematosus cholecystitis, septicus állapot vagy átfúródás kialakulásakor azonban minden esetben antibiotikus kezelés és sürgősségi cholecystectomia javasolt.

Ritka kivételként idős, rossz állapotú betegekben, akikben a sürgősségi cholecystectomia kockázata is nagy, cholecystostomia, esetleg percutan drenázs végezhető, amelyet később elektív cholecystectomia kell hogy kövessen. Ha ezek a szövődmények nem alakulnak ki, a belgyógyászati kezelés folytatható és a folyamat megnyugvását, a gyulladásos tünetek megszűnését követően a cholecystectomia nyugalmi ún.

Az epehólyag ritka betegségei A cholesterolosis az epehólyag hámjának olyan szövettani eltérése, amelyben az epithelium macrophagjaiban nagy mennyiségű koleszterinészter szaporodik fel, a lipidek lerakódása lehet diffúz, de alkothat polypszerű képleteket is.

A cholesterolosis lehet teljesen tünetmentes, időnként okozhat epekólikás rohamot, illetve recidiváló pancreatitist, valószínűleg az epehólyagból leszakadó koleszterinpolyp-fragmensek elzáródást okozó hatása révén. A kórisme hasi ultrahangvizsgálattal lehetséges.

Ha tüneteket nem okoz, kezelésre nincs szükség. Epekólikás roham, illetve idiopathiás pancreatitis esetén cholecystectomia javasolt.

Az adenomyomatosis az epehólyagfal epitheliumának hyperplasticus izomproliferációjával járó szerzett elváltozása. Az elváltozás ritka jelenség, lehet diffúz vagy szegmentális elhelyezkedésű. Klinikai tüneteket nem okoz. Mivel az esetek kb. Az elváltozást legtöbbször véletlenszerűen, műtét során fedezik fel, CT-vel is megbízhatóan felismerhető. Ha epekövességgel társul és a betegnek panaszai vannak, papilloma vírus hiv javasolt.

Az emberi paraziták elleni gyógyszer epehólyagban a lumenbe türemkedő elváltozásokat összefoglaló néven epehólyag-polypusoknak nevezzük, független attól, hogy milyen természetűek. A 10—12 mm-nél nagyobb adenomák felében gócokban adenocarcinoma mutatható ki, amely miatt legújabban az papilláris elváltozás epehólyag praemalignus elváltozásnak tartják.

A földönkívüliekkel társalgó lány - Pleja, Jakab István

A kórisme ultrahangvizsgálattal egyszerű. A kezelési terv a polypusok nagyságától függ: a 10 mm-nél kisebb polypusok esetén várakozhatunk. A 10 mm-nél és különösen a 15 mm-nél nagyobb polypusok esetén a carcinoma veszélye miatt cholecystectomia javasolt. Az epehólyagrák kezelésében is a sebészi eljárás az elsődleges. Postcholecystectomiás tünetek A postcholecystectomiás szindróma megtévesztő kifejezés, mivel nem speciális patológiás folyamatra visszavezethető klasszikus értelemben vett tünetegyüttest jelent, hanem olyan gyűjtőfogalom, amely a cholecystectomiát követően továbbra is fennálló vagy bizonyos időtartamot követően kialakuló panaszok összességét jelöli.

Bár a sebészi technika fejlődése a műtéti halálozást és morbiditást csökkentette, ezalatt a postcholecystectomiás panaszok gyakorisága lényegesen nem változott. Az esetek döntő többségében egyéb szervek betegségeinek a cholecystectomiával természetszerűleg nem befolyásolható tünetei vagy funkcionális betegség áll a panaszok hátterében.

A postcholecystectomiás panaszok, illetve tünetek leggyakoribb okai az epekőbetegséggel nem összefüggő, a kivizsgálás során elnézett, vagy nem vizsgált nem epeúti betegségek, mint például a refluxbetegség, pepticus fekélybetegség, pancreatitis, irritabilis bél szindróma, amelyek tüneteit a cholecystectomia természetesen nem szünteti meg. A betegek kisebb százalékában a klinikai tünetek valóban összefügghetnek a cholecystectomiával, mivel egy részük a cholecystectomia következtében alakul ki, vagy a cholecystectomia váltja ki azokat.

Az utóbbi betegségcsoport klinikai tünetei a ductus cysticus csonk szindróma és az epesavak okozta hasmenés vagy gastritis kivételével biliaris jellegűek, főleg postprandialisan jelentkeznek és akár papilláris elváltozás epehólyag fájdalomig fokozódhatnak.

A kórisme a jellegzetes tünetek alapján képalkotó módszerekkel állítható fel.