Női torokrák, A nyelőcsőrák és tünetei

Elnevezésének eredete[ szerkesztés ] Hippokratész több rákfajta leírását is elkészítette. A jóindulatú tumorokat onkosznak nevezte, ami duzzanatot jelent görögül női torokrák, míg a rosszindulatú tumorokat karcinosznak hívta, ami a rák görög elnevezése.

A rák korai jelei

A különös névválasztás oka valószínűleg a rosszindulatú daganat távoli hasonlósága egy rákhoz, a jól körülhatárolható, kör alakú középrésszel és az innen szerteágazó, vékony nyúlványokkal.

Később a szó végéhez csatolta az -oma toldalékot, ami görögül daganatot jelent, így alakult ki a karcinóma elnevezés. A mai szóhasználatban a karcinóma az epiteliális sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat orvosi elnevezése. Celsus volt az az orvos, aki a karcinosz kifejezést latinra fordítva bevezette a cancer elnevezést, amely magyarra fordítva lett rák. Nomenklatúra és osztályozás[ szerkesztés ] Az alábbi rokonértelmű kifejezések használatosak abnormális daganatok említése során: Neoplasia vagy neoplazma a pontos, tudományos meghatározása az első paragrafusban említett megbetegedéseknek.

A csoportba sok különböző betegség tartozik, a szokásos osztályozásuk alább olvasható. A neoplazma lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A rák a betegség széles körben elterjedt elnevezése, általában a rosszindulatú neoplazma értendő alatta. Női torokrák az ilyen rosszindulatú daganatok egyik alcsoportja, a karcinóma említésére alkalmazzák. Tekintettel a szó ismertségére, gyakran még orvosok és tudósok is ezt a kifejezést alkalmazzák, amikor neoplazmikus betegségekről, mint csoportról beszélgetnek.

Gégerák tünetei és kezelése

Az orvosi nyelvezetben a tumor egyszerűen daganatot vagy csomót jelent, legyen az neoplazmikus, gyulladásos vagy egyéb. A köznyelvben azonban ez a kifejezés is gyakorlatilag azonos a női torokrák vagy a rosszindulatú neoplazmával.

Ez a használat azonban nem pontos, hiszen egyes neoplazmák, például a leukémia vagy az in női torokrák carcinomasoha nem formálnak tumort. Ráktípusok[ szerkesztés ] Az egyes rák típusokat osztályozhatjuk aszerint, hogy honnan erednek, azaz milyen fejlődéstani sejtcsoportból származnak; hol helyezkednek el stb. Benignus jóindulatú tumorok osztályozása[ szerkesztés ] adenoma: mirigyes szerkezetű vagy mirigyes eredetű papilloma: hámfedte terület ujjszerű kiemelkedése polyp: nyálkahártya terület makroszkóposan is látható szövetszaporulata cystadenoma: üreges szerkezetű szövetproliferáció.

A kiindulási sejt elhelyezkedése női torokrák szerkesztés ] a karcinóma epiteliális sejtből indul. Ebbe a csoportba tartoznak a leggyakoribb megbetegedések, például: a mell, a prosztata, a tüdő, a vastagbél, a bőr, az emésztőrendszer vagy a mirigyek rákjai. A rosszindulatú daganatokat általában úgy nevezik el, hogy az érintett testrész latin vagy görög neve után csatolják a fenti kategóriák egyikét.

Például, a rosszindulatú májdaganat elnevezése hepatokarcinóma; a zsírsejtek rosszindulatú daganata pedig liposzarkóma. A jóindulatú daganatok általában az -oma toldalékkal kerülnek elnevezésre. Például az anyaméh simaizmának jóindulatú daganata a leiomyoma. Ez a névszabály azonban nem tökéletes, mivel több rosszindulatú tumor elnevezése is tartalmazza ezt a toldalékot: például neuroblasztóma, limfóma vagy melanóma.

Koronavírus: ezért jöhetnek elő covidos tünetek oltás után A gégerák előfordulása A gégerák a hatodik leggyakoribb rosszindulatú daganat felnőttkorban. Magyarországon nagyrészt a férfiak betegsége, a férfi:nő arány

Kialakulásának okai és patofiziológia[ szerkesztés ] A rák alapjai[ szerkesztés ] A sejtosztódás vagy sejtburjánzás egy fiziológiai folyamat, amely szinte minden szövetben és számos körülmény hatására beindulhat. Normális esetben női torokrák sejtburjánzás és a sejtek elhalásának egyensúlya szigorúan szabályozottan megy végbe, hogy a szervek és szövetek integritása megmaradjon. A rák kialakulásához vezető DNS mutációk megszakítják ezt a rendezett folyamatot.

A szabályozatlan és gyakran igen gyors sejtburjánzás jóindulatú vagy rosszindulatú daganat rák kialakulásához vezethet.

A nyelőcsőrák és tünetei

A jóindulatú daganat nem terjed át a test más szerveire vagy támad meg más szöveteket, ritkán jelent életveszélyt, hacsak fizikailag nem nyom össze létfontosságú szerveket vagy okoz ektópiás hormontermelést.

A rosszindulatú daganat megtámadhat más szöveteket női torokrák, a test távoli részeiben alakíthat ki áttéteket metasztázisés veszélyeztetheti az egyén életét. Sejtszintű megközelítés[ szerkesztés ] A rák kialakulása A rák kialakulása karcinogenezis olyan folyamat, ahol felborul a sejtosztódás normális szabályozása.

Általában komoly női torokrák sorozata vezet a rák kialakulásához. A folyamatban részt vesznek onkogének és tumorszupresszor női torokrák. Az onkogén elősegíti a rák kialakulását, ha egy mutáció során bekapcsolódik, míg a tumorszupresszor gének a rák kialakulását akadályozzák meg, amíg egy mutáció során ki nem kapcsolódnak. A proto- onkogének változatos módon segítik elő a sejtnövekedést.

Ezek a gégerák egyértelmű jelei

Mások az ingertovábbítási rendszerért és a sejtek, szövetek receptoraiért felelősek, így magukra a hormonokra való fogékonyságot irányítják. Mitogéneket termelnek, vagy a fehérje szintézishez nyújtanak segítséget a DNS transzkripció irányításával. A proto-onkogének mutációja megváltoztathatja funkciójukat, megnövelve a termelt fehérjék mennyiségét vagy aktivitását. Ha ez bekövetkezik, onkogének alakulnak ki, így a sejtek nagyobb valószínűséggel kezdhetnek ellenőrizetlen szaporodásba, burjánzásba.

Csak a mutálódott gének adnak le kontrollálhatatlan növekedési jelzéseket. A tumorszupresszor gének női torokrák jelzéseket adnak a fehérjéknek, amelyek elnyomják a mitózist és a sejtnövekedést. A tumorszupresszorok általában transzkripciós faktorokamelyeket a sejtszintű stresszvagy a DNS valamilyen károsodása aktivál. A DNS károsodása beindít bizonyos enzimeket, amelyek végül aktiválják a tumorszupresszor géneket.

A rák típusai

E gének feladata, hogy felfüggesszék a sejtciklus előrehaladását, amíg a DNS kijavításra nem kerül, és így megakadályozzák a mutációk továbbadását a létrejövő új sejteknek. A legfontosabb tumorszupresszorok közé tartozik a p53 női torokrák, amely egy transzkripciós faktor és számos sejtszintű hatás képes aktiválni, úgy mint a hypoxia vagy az UV-sugárzás által okozott károsodás. Ennek állandó folyománya, hogy a DNS kijavítására vagy egyáltalán nem kerülhet sor, vagy a javítás jelentősen lelassul, ez az állapot pedig elkerülhetetlenül rák kialakulásához vezet.

Ahhoz, hogy a rák kialakulhasson, női torokrák mindkét géntípusban szükség van mutációs folyamatra. A női torokrák egyetlen onkogénre korlátozódó mutációt elnyomná a normális mitózis-kontroll és a tumorszupresszor gének, amint azt a Knudson-hipotézis először megjósolta.

Egy tumor szupresszor gén mutációja nem okoz rákos elváltozást, hiszen a gén párja még be tudja tölteni funkcióját.

Viszont ha több protoonkogén onkogénné alakul, és több tumorszupresszor génben is mutáció keletkezik, akkor sokkal nagyobb esély van rá, hogy a sejtciklus kicsússzon a szabályozás alól és a sejt kontrollálatlan osztódásba kezdjen. Mivel ezen gének szerepet játszanak a DNS hibák kijavításában, az ilyen jellegű mutációk számának növekedésével a génhibák mennyisége is nő.

Az onkogének általában domináns helyzetbe kerülnek, mivel mutálódva új funkcióhoz jutnak, míg a tumor szupresszorok általában recesszívek, mivel mutációik általában funkcióvesztéssel járnak.

Női torokrák

Minden sejt minden génből két példányt tartalmaz, mindkét szülőjétől egyet-egyet, női torokrák általában elég, ha a proto-onkogénnek csak az egyik génjében jön létre a funkciónyerő mutáció, a sejt már valódi onkogénné válik, míg a funkcióvesztő mutációnak mindkét génben meg kell ahhoz jelennie, hogy a tumor szupresszort teljesen kiiktassa.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor egy női torokrák szupresszor funkcióvesztő génje a másik példányt is kiiktatja, ezt hívjuk domináns negatív hatásnak.

Több p53 mutációban is megfigyelhető ez a folyamat. Az öröklődés szerepe[ szerkesztés ] A tumor szupresszor gének mutációi, amelyeket a sejtek saját utódjaik részére örökítenek át, megnövelik a rákbetegség kialakulásának valószínűségét.

Az ilyen családok tagjaiban az áttételes rák előfordulásának esélye megnő, míg a látencia esélye jelentősen csökken.

A mutáns tumor női torokrák átöröklődése a következő módon zajlik: az érintett egyik szülőjétől a gén egy hibás példányát kapja, és hibátlan példányt a másiktól. Tekintettel arra, hogy a tumor szupresszorokban a mutáns gén recesszíven viselkedik bár vannak kivételeka helyes példány elvesztésével létrejön a rák női torokrák. Azok az egyének például, akik heterozigótákés a p53 mutációinak helyén az aktuális kromoszómapárjuk egy bizonyos lokuszán az adott gén két változatával, allélekkel rendelkeznek, gyakran szenvednek Li-Fraumeni szindrómábanvagy azok, akik a Rb mutáció pontján heterozigóták, azokban retinoblastoma alakul ki.

Hasonlóképpen, a adenomatózus polyposis coli gén mutációja közvetlen köthető a vastagbélrákhoz, amelynek során női torokrák több ezer polip alakul ki a vastagbélben.

Női torokrák, Gégerák tünetei és kezelése

Végeredményben a rák genetikai károsodások összegzésével kialakuló állapot, ami valójában a DNS mutációinak felel meg. Az ilyen mutációkat okozó anyagokat női torokrák nevezik, azokat a mutagéneket pedig, amelyek rákot okoznak, karcinogéneknek. Ugyanakkor, már több rákos megbetegedésről is kimutatták, hogy örökölhető.

Li-Fraumeni-szindróma: osteosarcoma, mellrák, lágyrész tumorok, agytumor kialakulási rizikója nagyobb a p53 fehérje mutációnak köszönhetően. Turcot-szindróma agytumor és vastagbélrák Familiáris adenomatózus polypozis: az APC gén mutációja miatt korán női torokrák alakul ki. A retinoblastoma öröklődése a leginkább kimutatott.

A rosszindulatú sejtek jellemzői[ szerkesztés ] A rosszindulatú daganatsejtek néhány jellemző tulajdonsága:.

Kónya Judit, családorvos Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4,5-szeresére! A nyelőcsőrák kialakulása kapcsán ki kell emelni a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást, különösképpen az alkohol és női torokrák dohányzás együttes hatását. Ezenkívül a nyelőcsődaganatok kialakulásában szerepet játszanak még az étkezési szokások, különböző hiányállapotok, a túlságosan forró ételek és italok, erős fűszerek fogyasztása, a nyelőcső különböző megbetegedései pl. A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos tumoros megbetegedés, mely az összes rákos megbetegedés két, az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak négy százalékát teszi ki. Magyarországon új megbetegedést ismernek fel évente.